Magyar Kendo, Iaido és Jodo
Szövetség

Bp. 1073. Dob utca 80. I./12.
mobil: +36 20 460 2565
tel./fax: +36 1 342 0034
e-mail: office@kendo.hu

EKB 2017

Kendo előadás a Bálint Házban

A Japán Alapítvány szervezésében megvalósuló előadássorozat péntek esti vendége Abe Tetsushi, a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség szakmai igazgatója volt.

A Bálint Házban tartott eseményen Abe mester kendo kultúráról szóló előadását Asai Yuka, a Magyar Nemzeti Balett balerina-táncosának kalandos magyarországi élménybeszámolója előzte meg.

Érdekes volt látni, hogy a rendezvényen inkább a kendót nem igazán ismerő nagy számban jelen lévő „civilek” vettek részt, ezért az előadás felépítése sem a szokványos módon zajlott.

Abe mester először több különféle megközelítésből próbálta meghatározni a kendo helyzetét és értelmét: egyfelől, hogy a kendo hol helyezkedik el a budo kultúrában, illetve, hogy a létező kilenc budo ágnak egyike a japán vívás.
Az előadást külön érdekessé tette, hogy a helyszínen lehetőség nyílt megtekinteni a kendo bogut, köszönhetően Lápossy Sándor (MJKK) asszisztálásának, aki magára öltötte a kendo felszerelést. Az előadást tovább színesítette, hogy a ppt diák mellett video bejátszásokra is sor került, így a résztvevők nem csak képzelőerejükre támaszkodhattak. Láthattunk suburi, kirikaeshi gyakorlatokat, és szabadvívásról készült filmeket, illetve Király Norbert világbajnoki, Brazília elleni vívását is.

Az előadáson Abe sensei egy átfogó történelmi képet vázolt a kendo fejlődéséről és a japán társadalomban betöltött szerepéről. Különbséget tett a verseny kendo és az „életen át tartó kendo”, mint minőségi kendo között. Megtekinthettünk egy hachidan vizsgát, ahol az is magyarázatra került, hogy egy kendo vizsgán mit néznek és értékelnek a bírák (kamae, seme, datotsu, zanshin). Abe mester többek között azt is igazolta, hogy Japánban miért a kendót űzik a mai napig a legtöbben (a statisztikák szerint a kendót 1.429.000-en, a judót 203.000-en, a karatét 300.000-en, a szumót 7.000-en), hiszen a kendo a budónak azon fajtája, melyet egész életen át, kis gyermekkortól kezdve egészen idős korig lehet gyakorolni. Ezt alátámasztva megnézhettünk egy videót a Kyoto Taikai rendezvényről, ahol japán leghíresebb vívói tartanak bemutatót és a film épp két 80 év feletti mester küzdelmét mutatta be.

A több mint egy órás előadás a laikusok számára is tartalmazott sok érdekes információt a kendoról és a szamuráj kultúráról, melynek köszönhetően remélhetőleg még inkább sikerült felkelteni az érdeklődést a japán vívás iránt.

Bánáti Zsombor