Magyar Kendo, Iaido és Jodo
Szövetség

Bp. 1073. Dob utca 80. I./12.
mobil: +36 20 460 2565
tel./fax: +36 1 342 0034
e-mail: office@kendo.hu

EKB 2017

A kardozók és a kendósok lábmunkájának biomechanikai összehasonlítása - Tóth Balázs írása

Tóth Balázs, a Szegedi Kendo Egyesület tagja és a Magyar Kendo Válogatott csapat vívója kiváló tudományos munkát végzett Schandl Gáborral. Értekezésük az Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést és különdíjat ért el.

"Tavaly nyár elején Schandl Gábor barátommal éppen vittük a szakdolgozatunkat beköttetni, amikor eszünkbe jutott az ötlet, hogy próbáljuk ki magunkat tudományos körökben. Dolgozatainkban egészen más témákkal foglalkoztunk. Ő biomachanikai méréseket végzett különböző sportolók felugrásain, én pedig a kendósok és a kardozók akcióit hasonlítottam össze. Úgy gondoltuk, hogy nagyszerű az a gondolat, hogy tegyük össze amink van, és alkossunk valamit, amit még nem csinált itthon senki.

A kendó és a kardvívás lábmunkáját hasonlítottuk össze a talajra kifejtett erőkomponensek tekintetében, valamint az unilaterális dominanciára (egyoldaliság) próbáltunk fényt deríteni dinamométeres láberő-mérésekkel. Bár a kendót és a vívást is vizsgálták már ilyen/vagy hasonló szempontok alapján, de válogatott szintű versenyzőket összehasonlítás végett még nem mértek fel.

A kulturális különbségekből adódóan a találat elérése más attitűd és szabályrendszer alapján történik a két küzdősportban, amely a lábmunka tekintetében biomachanikailag is regisztrálható volt. A vívásban az alap kitörést, míg a kendóban a fumikomi-ashit vizsgáltuk álló helyzetből végezve. A két mozgásminta között nem találtunk analógiát. Mindkét esetben vívásról beszélünk, ahol vágás vagy szúrás elérése a cél, azonban a találatról alkotott felfogás teljesen különbözik, így a lábmunka is máshogyan alakult.

A dinamométeres mérések során kiderítettük, hogy a kendó - bár aszimmetrikus az alapállás - nem mutat szignifikánsan eltérést a két oldal izomerejében. A vívóknál már nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis 4 különböző mérésnél találtunk szignifikáns különbséget. Ez azt jelenti, hogy ők veszélyeztetettebbek ezen rizikófaktor tekintetében.

A novemberi Házi TDK verseny sikerei után bizakodva indultunk az országos megmérettetésen, ahol végül Humánkineziológia I. tagozatban második helyezést és különdíjat nyertünk.

Ezúton is köszönjük szépen az együttműködést a Magyar Kendó és Vívó Válogatott tagjainak.

Úgy gondolom, hogy érdekes hasonlóságokat és különbözőségeket találhatunk, ha kutatunk az európai és a japán vívókultúrában. Nagyon sok dolog vár még megismerésre, és biztosan rengeteget tanulhatunk egymástól."